Itt van az ősz....  Bár még tegnapelőtt forró nyári napunk volt, de összetéveszthetetlenül itt az ősz. Az elmúlt egy hétben már legalább harminc alkalommal mondtam el az óvodában, hogy : "Nem szedjük le a fáról a levelet. Nem, a bokorról sem. Az ágat sem törtük le. A fák, a növények a barátaink, segítenek nekünk, árnyékot és termést adnak, tisztítják a levegőt .... Igen,  csak a földről szedjük fel, amit már lehullajtott!" Idézet vége. -  kb. minden alkalommal így hangzik, életkorilag differenciálva persze. Néha van idő és mód, hogy ezt is tovább tudjuk gondolni, de itt sokszor befejeződik a beszélgetés, annak ellenére, hogy ez is egy izgalmas kérdés. De ez már a mai fő tartalom lesz, hogy mi történik azzal, ami lehullik, elszárad, nem kell már? 

Mivel már többen jeleztétek, hogy - kicsit az én hatásomra is - beszereztetek komposztálót, vagy legalább a gondolat megszületett, kezdjünk is hozzá. Nem ér késlekedni, halogatni, hogy majd ekkor, majd akkor, mert ez a legjobb időszak elkezdeni. A kert, a háztartás ilyenkor adja a legtöbb belevalót. Akkor hát hajrá, kezdjünk bele, töltsük meg tartalommal! 

Eszembe jut Hókuszpók, ahogy a rajzfilmben főzi a  varázsfőzetet, tesz bele mindent, ami elérhető, és ott kevergeti a szarkalábat a gyökérrel, bibircsókkal meg szőrrel és ehhez hasonlókkal. A mi receptünk nagyon rugalmas, mindenkinek a saját igényei szerint alakítható, néhány dolog betartásával.

Hozzávalók:

• Komposztáló alkalmatosság, erről már beszéltünk.  
• Ennek megfelelő elhelyezése 
• Kell még hozzá:  kerti és háztartási hulladék, változatos, mindenféle formában.

Előkészítés: A komposztáló aljába célszerű pár kisebbre vágott ágat, fanyesedéket tenni vékony rétegben, hogy a víz, nedvesség el tudjon folyni, és alulról is tudjon levegőzni. Ha van régebbi komposztálónk, pár lapátnyi érett komposztot tehetünk szintén az aljára, ez gyorsítja kicsit a betelepedést, de nem lételem. Magától is beindul!  Ha kirándulunk, néha az erdőből hozok egy pici uzsonnás zacskó földet, avart, és azt is ráteszem, mert az már egy érett humuszos föld.

Gyűjtés: A konyhában a zöldhulladékot gyűjtsük valamilyen kisebb edényben, záródó tejfölös dobozban például. Nyáron a nagy meleg miatt célszerű minden nap kiüríteni, hátravinni a komposztálóra. A könnyen lebomló anyagoknál már a gyűjtés során elindul a folyamat. 

Vágás, aprítás:

A gyűjtés során már egyből apríthatunk is, amit tudunk. Könnyebben is lehet így tárolni, és a komposztálódás is gyorsabban megy végbe. Például gyorsan felkockázom nagyobb darabokra a dinnyehéjat, eltöröm a kukoricacsövet, összenyomom a tojáshéjat. A komposztba kerülő anyagok mérete körülbelül 5 cm-nél ne legyen nagyobb. Az odakészített metszőollóval gyorsan feldarabolom a belekerülő vékonyabb faágakat. A képen éppen a kukorica szárát vágom. Gyorsan megy, ne rémisszen meg :) 

Mi kerüljön bele? 

Konyhai hulladékok:

• zöldségek, gyümölcsök részei, szára, levele, magja, héja, bármilyen része
• tojáshéj (lehetőség szerint rácsapunk egyet, hogy összetörve kerüljön bele, mert lassan bomlik egyébként. kimosni, szárítani nem kell
• kávézacc, teafilter (egyes teafiltereknek műanyagot tartalmaz a kis filteres zacskójuk, azt ne! papíros filter és a pamut madzag a filteren nyugodtan mehet bele)
• narancs és banánhéj, kezelt déligyümölcsök héja: (ez egy vitatott kérdés, mert gázokkal érlelik, védőréteggel vonhatják be)  a banánhéjat beleteszem. A narancsot és citromot én megmosom úgyis pucolás előtt így azt is beleteszem.
• elszáradt szobanövények, vágott virágok
• összetépkedett tojástartó és pizzásdoboz, nem festékes, kezeletlen papír összetépkedve
• fésűből haj, köröm
• pamut, lenvászon darabok kis mennyiségben
• lejárt szavatosságú fűszerek, liszt...
• wc papír guriga, papírtörlő gurigája

Kertből:

• növények levelei , szára, lehullott termés - a diólevél is komposztálható! 
• elhasznált, elvirágzott növények, virágfölddel együtt
• lenyírt fű - vagy hagyjuk a földön szikkadni egy napot, és úgy beletesszük, vagy ágakkal, fanyesedékkel keverjük! Így már mehet a komposztra. A vastagabb rétegben hagyott fűnyesedék már a földön is elkezd bomlani. A szaga sem kellemes, és ha odatesszük a kezünket, érezzük, hogy felforrósodik, ha kupacba tesszük. Egyben beletéve a komposztba rothadni kezd, mivel sűrű, és nem kap levegőt. Ezért a szikkadva szárítást vagy a levegő bejutását segítő ágdarabokat válasszuk, hogy könnyen és probléma mentesen komposztáljuk. 
• szalma, faforgács
• A gyomnövényeket is beletehetjük, ha azok még nem virágoztak, magzottak fel. A gyomnövények magjai is komposztálhatók, de azokhoz nagyobb gyakorlat kell, hogy úgy alakítsuk ki, hogy elveszítsék a csírázó képességüket .
• a fenyő tűlevele lassabban komposztálódik a benne levő gyanta miatt. Bele lehet tenni, mert lazítja a komposztot és segíti a levegő áramlását. De túl nagy mennyiségben az abból készülő komposzt a savanyú talajt kedvelő növényeknek lesz jó.

Mit ne tegyünk a komposztba?

• olajat, használt sütőzsiradékot, festéket, vegyszert, gyertyacsonkot, elemet
• fertőző betegségű növényeket
• műanyagot, üveget, fémet - nem lebomló és szintetikus anyagokat, lebomlónak nevezett bevásárlószatyrot sem
• színes festéket tartalmazó újságokat (pl nyomdafesték)
• pelenka, porzsák
• faszén hamuja
• hús, csont, ételmaradék: ezek lebomlanak, de  a kóbor rágcsálók, legyek, fertőzést terjeszthető állatok  távoltartása miatt is kerüljük, illetve gyakran tartalmaznak különféle adalékanyagokat
• húsevő állatok ürüléke, alomja

 A következő részben a rétegezésről, arányokról, forgatásról írok