Itt van az ősz....  Bár még tegnapelőtt forró nyári napunk volt, de összetéveszthetetlenül itt az ősz. Az elmúlt egy hétben már legalább harminc alkalommal mondtam el az óvodában, hogy : "Nem szedjük le a fáról a levelet. Nem, a bokorról sem. Az ágat sem törtük le. A fák, a növények a barátaink, segítenek nekünk, árnyékot és termést adnak, tisztítják a levegőt .... Igen,  csak a földről szedjük fel, amit már lehullajtott!" Idézet vége. -  kb. minden alkalommal így hangzik, életkorilag differenciálva persze. Néha van idő és mód, hogy ezt is tovább tudjuk gondolni, de itt sokszor befejeződik a beszélgetés, annak ellenére, hogy ez is egy izgalmas kérdés. De ez már a mai fő tartalom lesz, hogy mi történik azzal, ami lehullik, elszárad, nem kell már? 

Mivel már többen jeleztétek, hogy - kicsit az én hatásomra is - beszereztetek komposztálót, vagy legalább a gondolat megszületett, kezdjünk is hozzá. Nem ér késlekedni, halogatni, hogy majd ekkor, majd akkor, mert ez a legjobb időszak elkezdeni. A kert, a háztartás ilyenkor adja a legtöbb belevalót. Akkor hát hajrá, kezdjünk bele, töltsük meg tartalommal! 

Eszembe jut Hókuszpók, ahogy a rajzfilmben főzi a  varázsfőzetet, tesz bele mindent, ami elérhető, és ott kevergeti a szarkalábat a gyökérrel, bibircsókkal meg szőrrel és ehhez hasonlókkal. A mi receptünk nagyon rugalmas, mindenkinek a saját igényei szerint alakítható, néhány dolog betartásával.

Hozzávalók:

• Komposztáló alkalmatosság, erről már beszéltünk.  
• Ennek megfelelő elhelyezése 
• Kell még hozzá:  kerti és háztartási hulladék, változatos, mindenféle formában.

Előkészítés: A komposztáló aljába célszerű pár kisebbre vágott ágat, fanyesedéket tenni vékony rétegben, hogy a víz, nedvesség el tudjon folyni, és alulról is tudjon levegőzni. Ha van régebbi komposztálónk, pár lapátnyi érett komposztot tehetünk szintén az aljára, ez gyorsítja kicsit a betelepedést, de nem lételem. Magától is beindul!  Ha kirándulunk, néha az erdőből hozok egy pici uzsonnás zacskó földet, avart, és azt is ráteszem, mert az már egy érett humuszos föld.

Gyűjtés: A konyhában a zöldhulladékot gyűjtsük valamilyen kisebb edényben, záródó tejfölös dobozban például. Nyáron a nagy meleg miatt célszerű minden nap kiüríteni, hátravinni a komposztálóra. A könnyen lebomló anyagoknál már a gyűjtés során elindul a folyamat. 

Vágás, aprítás:

A gyűjtés során már egyből apríthatunk is, amit tudunk. Könnyebben is lehet így tárolni, és a komposztálódás is gyorsabban megy végbe. Például gyorsan felkockázom nagyobb darabokra a dinnyehéjat, eltöröm a kukoricacsövet, összenyomom a tojáshéjat. A komposztba kerülő anyagok mérete körülbelül 5 cm-nél ne legyen nagyobb. Az odakészített metszőollóval gyorsan feldarabolom a belekerülő vékonyabb faágakat. A képen éppen a kukorica szárát vágom. Gyorsan megy, ne rémisszen meg :) 

Mi kerüljön bele? 

Konyhai hulladékok:

• zöldségek, gyümölcsök részei, szára, levele, magja, héja, bármilyen része
• tojáshéj (lehetőség szerint rácsapunk egyet, hogy összetörve kerüljön bele, mert lassan bomlik egyébként. kimosni, szárítani nem kell
• kávézacc, teafilter (egyes teafiltereknek műanyagot tartalmaz a kis filteres zacskójuk, azt ne! papíros filter és a pamut madzag a filteren nyugodtan mehet bele)
• narancs és banánhéj, kezelt déligyümölcsök héja: (ez egy vitatott kérdés, mert gázokkal érlelik, védőréteggel vonhatják be)  a banánhéjat beleteszem. A narancsot és citromot én megmosom úgyis pucolás előtt így azt is beleteszem.
• elszáradt szobanövények, vágott virágok
• összetépkedett tojástartó és pizzásdoboz, nem festékes, kezeletlen papír összetépkedve
• fésűből haj, köröm
• pamut, lenvászon darabok kis mennyiségben
• lejárt szavatosságú fűszerek, liszt...
• wc papír guriga, papírtörlő gurigája

Kertből:

• növények levelei , szára, lehullott termés - a diólevél is komposztálható! 
• elhasznált, elvirágzott növények, virágfölddel együtt
• lenyírt fű - vagy hagyjuk a földön szikkadni egy napot, és úgy beletesszük, vagy ágakkal, fanyesedékkel keverjük! Így már mehet a komposztra. A vastagabb rétegben hagyott fűnyesedék már a földön is elkezd bomlani. A szaga sem kellemes, és ha odatesszük a kezünket, érezzük, hogy felforrósodik, ha kupacba tesszük. Egyben beletéve a komposztba rothadni kezd, mivel sűrű, és nem kap levegőt. Ezért a szikkadva szárítást vagy a levegő bejutását segítő ágdarabokat válasszuk, hogy könnyen és probléma mentesen komposztáljuk. 
• szalma, faforgács
• A gyomnövényeket is beletehetjük, ha azok még nem virágoztak, magzottak fel. A gyomnövények magjai is komposztálhatók, de azokhoz nagyobb gyakorlat kell, hogy úgy alakítsuk ki, hogy elveszítsék a csírázó képességüket .
• a fenyő tűlevele lassabban komposztálódik a benne levő gyanta miatt. Bele lehet tenni, mert lazítja a komposztot és segíti a levegő áramlását. De túl nagy mennyiségben az abból készülő komposzt a savanyú talajt kedvelő növényeknek lesz jó.

Mit ne tegyünk a komposztba?

• olajat, használt sütőzsiradékot, festéket, vegyszert, gyertyacsonkot, elemet
• fertőző betegségű növényeket
• műanyagot, üveget, fémet - nem lebomló és szintetikus anyagokat, lebomlónak nevezett bevásárlószatyrot sem
• színes festéket tartalmazó újságokat (pl nyomdafesték)
• pelenka, porzsák
• faszén hamuja
• hús, csont, ételmaradék: ezek lebomlanak, de  a kóbor rágcsálók, legyek, fertőzést terjeszthető állatok  távoltartása miatt is kerüljük, illetve gyakran tartalmaznak különféle adalékanyagokat
• húsevő állatok ürüléke, alomja

 A következő részben a rétegezésről, arányokról, forgatásról írok

A tervezgetési fázis után jöjjön az első fizikai lépés, főleg, ha már az előzőek szerint kerestünk is neki helyet. Tehát: miből legyen a komposztáló.

Lehet kreatívnak lenni, vagy kevésbé kreatívnak persze, mindkét esetben számtalan lehetőség áll a rendelkezésre. A közös az lesz bennük, hogy az egyik ingyenes lesz, de a másikak sem fognak sok pénzbe kerülni. De mindegyikkel hatalmasat léptünk előre!

Bárhogy fogunk bele, az alapelvünk az, hogy a szerves anyagok biológiailag lebomoljanak. Ez létrejöhet levegő jelenlétében, amikor az aerob fajok szaporodnak el, és levegős lebomlásról, korhadásról beszélünk. Ha nincs levegő, akkor rothadás indul el. Tehát a jól kiválasztott komposztáló első ismérve, hogy tudjon levegőzni! Előre ásott gödörbe sose rakjunk szerves anyagokat, mert akkor nem levegőzik, és az előző mondatok értelmében rothadás indul el, amit nem szeretnénk. Ha nem gödörbe rakjuk, csak úgy le a földre, és felhalmozzuk, akkor máris szakszóval élve prizmás komposztálásba kezdtünk. 

Prizmás komposztálás: Ennél az eljárásnál az előzetesen összegyűjtött szerves hulladékot, amikor az kellő mennyiségben rendelkezésre áll, a szabad talajfelszínen összerakják, majd kisebb halomba rendezik és úgy érlelik. Folyamatosan át tudja járni a levegő minden oldalról. Fontos, hogy megfelelő arányban legyen benne szén- és nitrogén tartalmú anyag is. (erről egy kicsit később). Néha forgatni, keverni, szükség esetén nedvesíteni kell. Előnye, hogy nem kerül semmibe, csak odahalmozzuk egy megfelelő helyre, és hagyjuk. Hátránya, hogy formátlan, esetleg leborul, nem annyira esztétikus. 

A többi megoldásban már valami keretek közé szorítjuk a komposztálni valónkat. Lássuk először, amit azoknak ajánlok, akik nem szeretnek építeni, barkácsolni, semmi maradék anyaguk nincs otthon, vagy csak a férjüket nehéz rávenni, hogy valamit összedobjon. Tehát nézzük meg a bolti, kész komposztálókat azok tulajdonságaival.

Egyszerű fakeret

Ez a komposztáló keret bármelyik barkácsboltban beszerezhető. Legolcsóbban itt láttam, 4999 Ft. De máshol is szinte hasonló paraméterekkel rendelkezőket árulnak, talán kicsit magasabbat. Előnye, hogy olcsó, készen kapható, nem kell vele szinte semmit sem csinálni. Még én is össze tudtam rakni, akinek pedig a szereléshez való viszonya cseppet sem idilli. Aki épített már 4 darabnál több legókockát össze, az simán összerakja. Szeretem benne, hogy amikor szét akarom szedni, ugyanúgy le lehet bontani darabonként, tehát könnyű átforgatni, kiszedni, áttelepíteni. Szétszerelése és összerakása kb. 5 perc. Nagyon jól levegőzik, jó nagy, szinte sosem telik meg. Hátránya: egyszer majd elkorhad, nem annyira időtálló. Ez lehet pár év, de van, amelyik már 10 éve stabilan áll. Ha egyszer elkorhad, ez is komposztálható, mert kezeletlen fa. Hátránya annak van még, akinek kicsi a kertje, mert nyitott, szem előtt van, tehát tényleg jó messzebb tenni, ahol nem látható. Bár ez mindegyik nyitott komposztálóra vonatkozik, növényekkel való körbeültetése, felfuttatása a látványt fokozhatja. 

Egyszerű keret újrahasznosított műanyagból

 Ezzel a termékkel csak 1-2 helyen találkoztam, én innen vettem a sajátomat. Ára kb. 9000 Ft. Az előzőekhez teljesen hasonló. Annyiban más, hogy újrahasznosított műanyagból készül, szintén passzintós összetételű. Masszív, erős, különösen hosszú élettartamú komposztláda. 

Műanyag, tetős rendszerek

Ebből nagyon sokféle kapható. Legolcsóbb talán ez , 8000 Ft, de itt már vannak komolyabbak, nagyobbak, dizájnosak, az ár is ezzel együtt növekszik. A bal oldali képen látható sokkal jobban szellőzik, az a jó, ha minél több lyuk van rajta, hogy a levegő áramolhasson. Az, hogy nyitható ajtajú, persze elméletileg megkönnyíti a dolgunkat, mert a kész komposzt alulról kivehető. De ha csak leemeljük a keretet, akkor is kinyerhető a kész föld. Próbaképp használok egy ilyet, mint a jobb oldali. Azért szellőzik jól, mert használat közben szétesett, a beletett anyagok kicsit kinyomták az oldalát. Egy madzaggal összekötöttem alul, így legalább egyben van tartva, és a levegő is sokkal jobban átjárja a hézagon át. Ha újra ilyet vennék, kicsivel több pénzért egy jobban levegőzővel próbálkoznék (mint a bal oldali). Itt a kötözött saját komposztálóm:

Szeretem, mert le lehet csukni, nem látszik, könnyen beleolvad a környezetbe, kisebb kertbe is megfelelő.Vannak zöld színűek is. A mérete ne tévesszen meg senkit, ez sem telik meg soha, olyan, mint egy éhes gyerek, folyamatosan csak pakolom bele, mindig összemegy. Erős műanyagokból készülnek, sok fajta újrahasznosított, tehát ezzel is valamilyen szinten a környezetünket kíméljük. Ha olyat veszünk, amin kevés a szellőző, mi is vághatunk bele sok-sok lyukat, ártani nem ártunk vele, csak hasznunkra válik. Kicsit nehezebb ebben forgatni az anyagokat, de néha megpiszkálom, és dolgozik magától. 

Több önkormányzat osztott szét ingyen komposztálóládákat százával a lakosságnak. Jó lenne, ha Dunakeszi, Fót, vagy bárhol, ahol lakunk, átvenné ezt a jó kezdeményezést!

És most jöhetnek azok az ötletek, amiket lehet építeni, barkácsolni! Hajrá csináld magad! 

Raklapokból

4 raklap összeszögelésével lehet. Aki profi, az egyik oldalát nyithatóra készíti :) akkor kis ajtóként működve lehet kinyitni, átkeverni, visszacsukni. Ha nem babrálunk vele, akkor csak az egyik oldalát odadrótozzuk, és úgy is könnyen hozzáférhető. Jól szellőzik, viszonylag tartós ez a fajta megoldás. 

Amit nekünk itthagytak, és az első komposztálónk volt, fából készült asztalos által, de nem lehet nyitni. Vagy szétcsavarozom, hogy az egyik oldalát le tudjam szedni, vagy ... nem is tudom, hogy gondolták. Másszunk bele? Egyszóval, jó, ha az egyik oldala nyitható, könnyen eltávolítható, ha majd a kész komposztot ki szeretnénk lapátolni.

Drótos hálós

 Tavaly arra gondoltam, ismét járjunk utána egy városi legendának, miszerint a diófalevél nem komposztálható, mert mérgező. Tehát kellett egy új komposztáló, hogy ne tegyem a többivel egybe. Ekkor találtam erre az ötletre. 6 rudat leszúrtam egy kb. 1 méter átmérőjű kör mentén, majd körbekerítettem dróttal. Amit néhányan csibehálónak neveznek. Barkácsboltban 2-3 ezer forint volt egy nagy tekercs, az elképzelt kört bőven körbeérte majdnem kétszer is . Egy hatalmas, jól szellőző tárolót kaptam. Érdemes ezt is úgy megcsinálni, hogy a hálót csak dróttal rögzítjük a legvégén, hogy egy pici részt nyitható legyen. Az itt lévő kép saját, tehát nem igaz, hogy mérgező lenne, a diólevélben lévő csírásodásgátló anyag pár hónap alatt lebomlik, és tökéletes komposzt lett belőle, amit a rajta lévő dinnye is bizonyít.

Fonott kas

Ez olyan szép, mint egy álom. Ha stresszkezelés miatt vágunk neki komposztálót fonni, ennek még hozzáadott értéke is van. Amire elkészül, biztos lenyugszunk. Annyira nem tartós, a komposzt nedvessége miatt a keretet adó ágak sem bírnak ki sok évet. De szemet gyönyörködtető. Ha ilyet készítesz, szólj, és biztos megnézem :)

Itt található a leírása, története. 

Lehet építeni még téglából, kőből - arra figyelve, hogy ne szorosan legyenek, és hagyjuk levegőzésre való helyet is. Ha túl magasra építjük, nehéz lehet a végtermék kivétele, és a menet közbeni forgatás. 

Vegyétek elő a vonalas füzetet, és írjátok! A  komposzt fogalma. Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok , valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett. Pont és vége.  (forrás: wikipédia)

Hát, ez nagyon tudományos volt. Igazából  ez a tevékenység már sok millió év óta létrejön, ha felállítunk szép megfogalmazást, ha nem. Egyszerűen szólva, a komposztálás egy olyan folyamat, amelyben csak nyertesek lehetünk. Több célunk is lehet, attól függően, melyik oldalról vizsgáljuk meg.

- A keletkezett háztartási hulladékunkat csökkentjük. Egy átlagos állampolgár évente 300 kg hulladékot termel. Ennek összetétele:

Ha tehát szelektíven gyűjtjük a fémet, műanyagot, üveget és papírt, ezenkívül a szerves, komposztálható hulladékot is, a kukánk máris csak harmadáig telik meg. Nem terheljük a földünket a sok újrahasznosítható anyag háztartási hulladékba való kerülésével. Ha kisebb kukát igényelünk, pénzt takaríthatunk meg közvetlenül. Közvetve a kukásautó kevesebbet tankol, a hulladékégető kevesebbet éget, a levegőbe kevesebb káros anyag kerül.... és így tovább. Ugye, hogy egy pici, vízbe dobott kő  milyen sok, egyre nagyobb és nagyobb kört képes létrehozni? Mint a Nyuszika csengettyűje láncmese, amit még én sem tudok kívülről megtanulni, mert olyan sok láncszem van benne, ami egymásra épül. 

- A talaj javítása szerves anyagok visszajuttatásával. vagyis tápanyagban gazdag humuszt juttatunk vissza. A komposztálódás folyamán létrejött anyaggal a talaj minőségét javíthatjuk. Mindezt természetes módon, mindenféle mű és szintetikus szerek nélkül. 

A komposzt jótékony hatásai: 

• a komposztban a tápanyagok olyan formában vannak, amiket a növények könnyen fel tudnak venni. .
• a talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye.
• Javul a talaj szerkezete, a hő-, víz- és levegőgazdálkodása
• Serkentik a növény növekedését, növelik ellenálló képességét a kórokozókkal és kártevőkkel szemben
• A talaj tápanyagtároló képessége növekszik.
• A talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye.

Ha nincs lehetőséged komposztálni, akkor keress valakit, aki tud!

⇒ Ha lakásban élsz, indíthatsz gilisztakomposztot. Ez a városi lakásban élőknek ideális megoldás. Saját tapasztalat híján ajánlom ezt az oldalt: ITT olvashatsz erről bővebben.

⇒ Ha úgy érzed, még nem készültél fel a komposztálásra,  nincs lehetőséged rá, vagy egyszerűen most nem megy, használd ezt az alkalmazást: Sharewaste. Ez az az app, ami összehozza a közelben lévő komposztáló tulajdonosokat azokkal, akik valamilyen oknál fogva most nem tudnak/akarnak, de szeretnék, hogy a keletkezett zöldhulladékjuk eljusson azokhoz, akik ezt szívesen fogadják. Van magyar nyelvű applikáció is.

Tehát, ha komposztálunk, megveregethetjük a vállunkat, hogy máris mennyit tettünk bolygónk védelméért!  

Kinek adhatom a matricát?

Fogj egy nagy papírt, és kezdd el írni, mik kellenek a komposztálóhoz. Diktálom a listát! - Na, semmi ilyenre ne gondolj. Egy van egy-két megfontolandó dolog, először is, hogy hol legyen a helye. A kialakítása, anyagköltsége pedig akár 0 forint is lehet. Ez az "akár 0 forint" mégsem lesz olyan becsapás, mint egy akciós repülőjegy, hogy jönnek hozzá a rejtett költségek....Tényleg szinte semmi sem kell hozzá, nem a te vásárlásod után akasztja ki a boltos a következő táblát: gyors meggazdagodás miatt nyaralni mentem. (Most láttam az interneten ezt a vicces képet, muszáj volt valahogy felhasználnom az írásomban :) )

Hol legyen a komposztáló helye?

Először úgy írtam, hogy hova tegyük a komposztálót - de meglátod, nem mindig kell egy fizikai értelemben vett láda vagy keret. Tehát az ideális hely:

- Legyen árnyékban, valamelyest legalább. Nem baj, ha éri a nap, de ez ne egész napos tűző nap legyen.

Ha van mellette kerítés, lehet ráfuttatni valamilyen futónövényt (például borostyánt, kecskerágót, japán loncot), az is árnyékot tud adni. Egy házfal oldalában, fa alatt, nagyobb bokrok mellett tökéletes helye van.

- Érintkezzen a talajjal, legyen közvetlen kapcsolata a földdel. A komposztáló alkalmatosság alulról mindig nyitott. Tehát ne tedd betonra, járólapra, geotextilre, műanyag borításra. A föld viszont lehet bármilyen: kemény, puha, kavicsos, művelt vagy gazos, nem számít. A talajjal való közvetlen kapcsolat ahhoz kell, hogy a segítő barátaink kapcsolatban lehessenek a beledobált, felhalmozott dolgokkal. Ha bármilyen természetes talaj van alul, pici idő múlva veszik az adást, és megjelennek, nem kell őket jobban hívogatni.

- Legyen körülötte egy pici hely, hogy kényelmesen hozzáférj. Ha szét kell majd szedni vagy forgatni egy kicsit, akkor is legyen erre lehetőség. (Ne aggódj, ezt ritkán kell tenni)

- Az sem baj, ha a kerti csap, kút nincs messze tőle, vagy a locsolócső odaér. Néha szükséges, hogy 1-1 kanna vízzel locsoljuk meg. Bár a távolság egyes esetekben kifejezetten a karizmaink előnyére válhat. 

- Ideális a kert, udvar hátsó felében elhelyezni, ahol nem fő helyet kap. Bár a műanyag, zöld vagy fekete, fedeles komposztálók beleolvadnak a környezetbe, szinte észrevétlenek.  A nyitott, például raklapból készült kereteknek jobb, ha kevésbé vannak szem előtt. Egy komposztáló persze  nem csúnya, de tudom, hogy sokan díszkertet tartanak fent, és a "haszontalanabb" dolgokat, ami nem egy szép bokor, virágágyás, vagyis a szemet gyönyörködteti, hátrébb szeretnék látni. Nálunk hátul található azért is, mert a kertben kényelmesebb és egyszerűbb nekem nekem is beletenni a nagyobb mennyiségben keletkező kerti hulladékot, közelebb van. Egyszer próbálkoztam a házfal mellé tenni közvetlen. Tényleg előnye volt, hogy közel van nap mint nap a konyhai hulladéknak, de a kertünk miatt az már nagyobb ráfordítás volt, először a kerti hulladékot előrehozni, majd a kész komposztot hátravinni.  Így most a mi komposztálóink hátul vannak. A konyhai belevalókat műanyag vödröcskében gyűjtöm, és általában a gyerekek feladata, hogy hátravigyék naponta, vagy szükség esetén. Igen, különben is jót tesz, ha a gyerekek valami feladatot kapnak, ha valaminek a felelősei lehetnek. 

Ez a kép a 4 közül az egyik komposztálónk. A folytatásban leírom, miért van négy... Itt látható, hogy árnyékos helyen van, ahol azért éri a nap, de két oldalról kerítés, és arra felfuttatott növények takarják. 

 Először egy pár szót arról, hogy kell-e motiváció, kövessük a divatot, vagy csak egyszerűen történjenek a dolgok - és adjunk neki egy esélyt.

Régebben (oké, úgy harmincvalahány évig) nem foglalkoztatott a komposztálás. Nem is volt ilyen divatos szó, nem találkoztam lépten-nyomon vele.  Kiskoromban állatok voltak a szomszédban lakó nagymamámnál, semmi zöldhulladékot sem dobtunk ki, ment a "dombra". Csak átlendítettük a kerítésen és ennyi, a tyúkok elkapirgálták.  Aztán városba költöztünk, és sodort az élet, minden más fontos volt, nem igazán törődtünk a zöldhulladékkal. Nem azért, mert nem érdekelt volna a környezetvédelem, csak ez 25 éve kimerült abban, hogy az üveget visszavittük a boltba, a papírt meg az iskolai papírgyűjtésre adtuk. Aztán később megjelentek a szelektív gyűjtők, akkor a papír, üveg, PET palack színes kukái csábítgatták a városlakókat. Talán fémgyűjtő is volt, az kevésbé rémlik, mert sosem voltam sörivó... igen, az volt a szürke.  

Amikor 10 éve a fővárosi panelházból kertes házba költöztünk, akkor már érlelődött a gondolat egy idő után, hogy ne a kukába dobjam a zöldhulladékot.  A következő aggályok léptek fel nálam vagy  a környezetemnél , akik nem lebeszélni, de elterelgetni akarták a komposztáló létesítéséről való gondolatomat: Nekem/ neked ez úgysem megy! Nem értek hozzá! Nincs rá időm! Túl kicsi a kertem! Büdös lesz! Drága befektetés! Elcsúfítja a kertet! Túl bonyolult! 

Igazából nem rosszindulatból terelgették el a gondolataimat, csak ők is ezeket a tévhiteket ismerték. Főként, hogy Dunakeszi sűrűn lakott, a szomszédok ablaka valahogy minden oldalról közel volt, és a mi ikerházunk sem rendelkezett egy nagy területtel. Tehát az aggályok... én meg nem voltam túl kitartó a kezdeti gondolatommal, és hajlottam a szél irányába. Szépen szólva: le lettem beszélve róla. 

3 éve újra költöztünk. A házzal örököltünk a kert végében egy valamit ott leghátul,  egy fa keretű ládát félig rakva növényekkel. És szépen elmondták, hogy egy komposztáló is a birtokunkba szállt. Örültem neki, és hordtam hátra a konyhai + kertben keletkezett dolgokat büszkén és rendszeresen, de még semmi tudásom nem volt róla. Most már tudom, hogy fél óra utánaolvasás elég lett volna, hogy kitanuljam e mesterséget. 

Mivel nagyon szeretem a kertet és a kertészkedést, a füves részből veteményest alakítottam ki. Hogy ezt hogyan lehet a legegyszerűbben, kevés munkával és nulla ásással, az egy új történet lesz majd, de akkor még kemény munkával tettem meg minden egyes négyzetméter visszahódítását. Úgy alakult, hogy a megörökölt komposztáló útban volt, és arrébb kellett költöztetnem pár métert. Hát, innen kezdődött ez a szerelem. (Bocs, Tomi!) Élénken emlékszem arra a napra. Kilapátoltam a benne levő tartalmat, és lám, a felső ép és felismerhető -újonnan ráhordott- növények alatt színtiszta fekete, morzsalékos, jószagú föld volt. Meg volt a föld között egy világoskék úszószemüveg, ami úgy látszik, bekerült a régi lakók által, de az nem komposztálható. :)

Igen, tisztára emlékszem arra a felismerésre, hogy a komposztálás nem városi legenda! Működik! Azóta próbálom ezt a lelkesedést átadni másoknak is. 

Tarts velem, hogy segíthessek neked is egy kis kezdeti lökéssel. Az előbb leírt fél óra utánaolvasás nem tesz mesterré, de egy biztos alapot ad, hogy elindulj, ami elég is egyelőre!